Teljes áttekintés minden olyan európai ország államadósságáról, amelyről van adat. Minél nagyobb az adósság, annál kisebb egy ország mozgástere, ha egy válság vagy háború többletpénzbe kerül, és annál nagyobb a magasabb kamatok, az adóemelések vagy az infláció kockázata.
Gyakran a pénz az első jele annak, hogy valami elmozdulni kezd. Jóval azelőtt, hogy kiürülnének a polcok, látszik a feszültség az adósságban, a kamatokban és az árfolyamokban. Aki figyeli ezeket a jelzéseket, annak van ideje nyugodtan felkészülni.
A magas adóssággal és magas kamatokkal küzdő országnak kevesebb pénze marad, amikor beüt a válság. Ilyenkor jönnek a megszorítások, az adóemelések vagy az újonnan nyomtatott pénz, és ezt Ön is megérzi a pénztárcáján.
Háborúk és nagy válságok idején a kormányok gyakran teremtettek többletpénzt kiadásaik fedezésére. Az eredmény többnyire infláció volt: a megtakarítások veszítettek értékükből.
Ha egy valuta gyorsan zuhan, mint a hrivnya 2014–2015-ben vagy a rubel 2022-ben, az pánikra, tőkemenekülésre vagy szankciókra utal. Minden, ami külföldről érkezik, például az üzemanyag és a gyógyszerek, azonnal drágább lesz.
Ha a befektetők hirtelen sokkal magasabb kamatot követelnek egy országtól, kételkednek abban, hogy az vissza tud-e fizetni. Így kezdődött az euróválság Görögországban 2010-ben.
Pénzügyi válságban a bankok átmenetileg bezárhatnak vagy korlátozhatják a készpénzfelvételt, mint Cipruson 2013-ban és Görögországban 2015-ben. Ezért javasoljuk, hogy tartson otthon készpénzt.
Ezen az oldalon követjük az európai államadósságot, az EU saját adósságát, a dollárt és az amerikai adósságot, a rubelt és a hrivnyát, valamint a bitcoint és az ezüstöt. Jóslatok nélkül, csak jelzések.
A jelzések nem bizonyosságok. Használja őket arra, hogy időben rendbe tegye az alapokat: víz, élelem, készpénz és egy terv. Nem pénzügyi tanácsadás. Olvassa el ezt is: mit tesz a háború a pénzzel
A tagállamok adósságán túl az Európai Unió maga is vesz fel hitelt. Az Európai Bizottság ezt úgy teszi, hogy kötvényeket ad el befektetőknek, például bankoknak, nyugdíjalapoknak és központi bankoknak szerte a világon. Az EU által az országoknak továbbkölcsönzött pénzt ezek az országok fizetik vissza; a vissza nem térítendő támogatási részt, főként a COVID-helyreállítási alapot, az uniós költségvetésből fizetik vissza, vagyis végső soron a tagállamok. Ez nem az Európai Központi Bank adóssága.
Ezekben az országokban az államnak több pénzügyi eszköze van, mint adóssága, főként a jó években felhalmozott alapoknak köszönhetően. A bruttó adósság tehát nem mond el mindent.
Forrás: Eurostat, az államháztartás nettó pénzügyi vagyona, 2026 első negyedéve (előzetes). Liechtenstein: IMF. Monaco: saját számítás kormányzati adatok alapján, nem könnyen összehasonlítható. Minden más európai ország nettó adós.
A GDP mindaz, amit egy ország egy év alatt megtermel. Az EU-országok megállapodtak abban, hogy az adósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át.
| Ország | Adósság | Euróban | GDP % | Változás | Állapot | Forrás |
|---|
EU-országok és Norvégia: Eurostat, 2026 első negyedéve, előzetes adatok az EU-definíció szerint. A következő negyedév adatai várhatóan október végén jelennek meg.
Egyéb országok: minisztériumok, statisztikai hivatalok vagy az IMF legfrissebb hivatalos adatai. A definíciók és a fordulónapok eltérnek.
A változás az ország saját pénznemében értendő, a feltüntetett korábbi fordulónaphoz képest.
Általános tájékoztatás, nem pénzügyi tanácsadás.