Mit tesz a háború a pénzzel
Hat európai háborút és válságot vizsgáltunk meg. A legtöbb esetben a közönséges pénz gyorsan veszített az értékéből, és a kormányok minden alkalommal új valutával, befagyasztott számlákkal vagy tőkekorlátozással avatkoztak be.
Németország · 1914–1923
- Mi történt
- A háborút hitelekből és nyomtatott pénzből fizették. 1923 novemberében egy dollár 4,2 billió márkába került; 1914-ben még 4,2 márkába.
- Mit tettek a kormányok
- Új valuta, a Rentenmark: 1 Rentenmark 1 billió (10¹²) papírmárkát váltott fel. A megtakarítások elvesztek.
Hollandia · 1945
- Mi történt
- A megszállás alatt a pénzmennyiség 2,6 milliárd guldenről (1940) 10,9 milliárd guldenre (1945) nőtt, miközben jóval kevesebbet lehetett vásárolni.
- Mit tettek a kormányok
- Lieftinck miniszter pénzreformja: a 100 guldenes bankjegyek július 9-én, az összes többi bankjegy szeptember 26-án vesztette érvényét. A bankszámlákat befagyasztották, és mindenki először 10 gulden új pénzt kapott.
Magyarország · 1945–1946
- Mi történt
- A valaha mért legsúlyosabb hiperinfláció: 1946 júliusában az árak nagyjából 15 óránként megduplázódtak.
- Mit tettek a kormányok
- 1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot: 1 forint 4 × 10²⁹ pengőt váltott fel.
Nyugat-Németország · 1948
- Mi történt
- A háború után a birodalmi márka szinte semmit sem ért. A cigaretta jobban működött fizetőeszközként, mint a pénz.
- Mit tettek a kormányok
- 1948. június 20-án bevezették a német márkát. A béreket és az árakat 1:1 arányban váltották át, a megtakarításokat viszont nagyjából 10 birodalmi márka = 1 német márka vagy még rosszabb arányban.
Ukrajna · 2014–2022
- Mi történt
- A Krím annektálása és a donbaszi háború után a hrivnya árfolyama dolláronként nagyjából 8-ról több mint 30-ra gyengült (2015. február).
- Mit tettek a kormányok
- Amikor 2022-ben megkezdődött a teljes körű invázió, a jegybank 29,25 hrivnyán rögzítette a dollár árfolyamát, majd 2022 júliusában 36,57-re módosította: a dollár 25%-kal drágult. A devizakivételt és -átutalást korlátozták.
Oroszország · 2022
- Mi történt
- Ukrajna megtámadása és a nyugati szankciók után a rubel történelmi mélypontra zuhant.
- Mit tettek a kormányok
- A jegybank 20%-ra emelte az alapkamatot, az exportőröknek devizabevételeik 80%-át át kellett váltaniuk, és tőkekorlátozásokat vezettek be. Az árfolyam helyreállt, de az oroszok már nem vehették fel szabadon a dollármegtakarításaikat, és pénzt sem utalhattak szabadon külföldre.
Mit tanulhatunk ebből
- A bankban tartott közönséges pénz és a nagy címletű bankjegyek mindig a legsebezhetőbbek voltak.
- A kormányok új valutákkal, befagyasztott számlákkal és tőkekorlátozásokkal avatkoznak be, gyakran egyik napról a másikra.
- A megosztás segít: készletek, kis címletű készpénz és kézzelfogható értékek. A Bitcoin kiegészítés lehet, mindenféle garancia nélkül.